Egy kis falu, a Zala folyó völgyében.

2011. augusztus 26., péntek

Egy nagy álom megvalósult. I.


Kerek tíz éve, hogy telket vásároltunk Boncodföldén. Visszatekintve bizony sorsdöntő esemény volt. Én, mint nagyobb városban született és nevelkedett ember mindig vágyódtam a falusi élet után. Hiszen nagyszüleim, szüleim is (házaséletük kezdetéig) falun éltek. Gyakran vittek magukkal erdőre-mezőre.  Megszeretették velem a természetet, a természetbe járást. Ismerősöknek gyakran szoktam említeni, hogy nekem ez a legnagyobb örökségem, hogy bátran és élvezettel, nyitott lélekkel megyek erdőbe, hegyekbe, tavakhoz. A sok tudás, amit átadtak nekem az, ami a legnagyobb érték számomra. Gyümölcsök, zöldségek, virágok, állatok ismerete, főként a Zalai dombok élővilágának ismerete. Na és a gombafajták megismerése, a lelőhelyek megtalálása, felismerése mind nekik köszönhetem. 
Bár lakótelepen élve is gyakran jártam a természetet, de az életformám mégis csak városias volt. 35 éves korom körül már nagyon foglalkoztatott a gondolat, hogy falura, családi házba kellene költözni, de a férjem hallani se akart róla. Az indok mindig a ház körüli sok munka volt és a távolság a munkahelytől.10 évig kitartóan mondogattam a vágyamat és nézegettem a hirdetéseket. Egyre többször sikerült a páromat is elhívni ház nézőbe. Lassan ő is megbarátkozott a gondolattal, csak még tartott a régi házak felújítási problémáitól. Engedve az elképzeléseimből (fagerendás parasztház), új ház építésében kezdtem gondolkodni.
Aztán 2001-ben hallottunk, hogy itt Boncodföldén, a Zala völgyében méret ki az Önkormányzat telkeket. Eljöttünk megnézni és az első pillanattól fogva megragadott minket ez a szép panorámás környék.  A dombon lévő telekről messze elvisz a tekintet. Van itt minden hegy-völgy, erdő-mező, tavak-folyó, lovastanya-birkatanya, szőlő-bor, boronapincék-hegyi kápolna…..Minden nagyon közel és mégis távol.5 km a megyeszékhely, de kevés forgalmú  bekötőút vezet be. Csend és nyugalom van e kis létszámú településen. Ideális választás volt. Azóta is úgy vélekedünk, hogy mi itt nyaralunk.

A továbbiakban beszéljenek a faluban és környékén készített fotóim.

Faluba érkezőt fogadó látkép, az 1929 -s tűzoltó kocsival.

Lovasudvari állatkavalkád.
Kíváncsi kutyaszemek, Pöttyi kutya.

Figyelő kutyaszemek, Snoopy kutya.
Régi építmények a faluban.

Az új falurész a templom dombon.
Az elnevezés nagyon találó.

Szép, ízléses új ház.  
Ez is új ház, paraszti stílusban,vályogból épült. Én mézeskalácsos háznak hívom.

Hangulatos előkertek,közterek.


5 megjegyzés:

  1. Még a neve is olyan mesés : hencidától boncidáig...Gyönyörű vidék...nagyon jó választás volt...persze kicsit most "hazabeszélek".

    VálaszTörlés
  2. Tényleg gyönyörű! Egy szép álom ....

    VálaszTörlés
  3. annaliz! Mj!
    Nemcsak jó és szerencsés választás volt, hanem nagyon időben léptük meg.
    10 éve még a telek is olcsó volt, a lakótelepi lakást és garázst könnyedén és jó áron tudtuk eladni.
    A ház építési hitelünk is nagyon kedvező kamatozású és azóta is ugyanazokkal a feltételekkel törlesztjük.
    Gyakran vélekedünk úgy a párommal, hogy a mostani körülmények között már nem tudnánk ezt megvalósítani.Ezért mondom én, hogy a jó sorsom.....

    VálaszTörlés
  4. Tényleg szép helyen laktok, bár Boncodföldét csak Kávásra menve láttam, tehát csak egy részét csodáltam mindig. Ki az az "őrült", aki vályogból épít ma házat? irigylem!! Hát igen, jókor léptetek, s nagyon szép a házatok, a környezete!

    VálaszTörlés
  5. Holdgyöngy!Fiatal pár épülte a "mézeskalács" házat, a fiatalasszony olyan népművész lélek, kerámiákat, fűzfa kerítést mind ő készítette.Sajna válófélbe vannak, a hölgy beköltözött a városba, a férj összeállt egy másik falubeli nővel, a ház meg lakatlanul áll.

    VálaszTörlés